Kirándulás Bakonybélbe 2019. április 9-én

Cz. Zsuzsa szervezésében kirándultunk Bakonybélbe.

Izsák atya vezetésével megtekintettük a nemrégen felújított Szent Mauriciusz kolostort: 

• a barokk stílusban épült plébániatemplomot
• a Zarándokudvart Szent Günter ikonjával, labirintussal
• a történeti kiállítást filmvetítéssel
• a gyógynövénykertet (1,5 ha területen elterülő, a szerzetesek és az alkalmazottak által gondozott, ökológiai gazdálkodással művelt gyógynövénykert)
• az arborétumot (3 ha területen elterülő, a XIX. században létrehozott történeti kert, információs táblákkal, 2013-ban teljesen felújítva)

Részt vettünk egy kóstoláson, ahol a szerzetesek által készített termékekből kaptunk finomságokat (gyógynövényes méz, likőr, lekvár, csoki, tea)

A falu története röviden a Wikipédiából:

"Első írásos említése 1083-ból való (Beli). A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 1023–1030 között itt remetéskedett Szent Gellért, a falutól nem messze egy kápolna is emléket állít neki. A török időkben teljesen elpusztult, és a pannonhalmi apátságbirtokába került. A törökök kiűzése után a pannonhalmi apátság próbálta újratelepíteni a települést: a 18. század elején szlovákok, majd a század végén németek költöztek a faluba. 1815–1859 között híres üveghuta működött a településhez tartozó Somhegypusztán. 2018. január és 2018. október 20-a között elkészült a Szent Mauríciusz Monostor felújítása."[3]

Kis pihenő után átsétáltunk a hangulatos falun, ki a Szent-kúthoz, a Kálváriához.

Erről itt olvashattok bővebben:

"A hagyomány szerint a béli monostort alapító Szent Günther és a később vértanúhalált halt Szent Gellért is e hely közelében töltött remeteségben néhány évet. A község tisztelettel őrzi a két szent legendáját.
Először 1826-ban emeltek az emlékhelyen kápolnát, amelyet a 19. század végén a ma álló épület váltott fel. Ekkor készült a 14 képből álló stáció és a szikla tetején található kálvária Krisztus, Szűz Mária és Szent János alakjával.
Három forrás fakad a kápolna előtt, amelyet kőből rakott medencével foglaltak kútházba. A medence közepén dombormű eleveníti fel Szent Gellért e helyhez kötődő legendáját, valamint emlékét egy szintén Szent Gellértet és egy szarvasborjút ábrázoló szobor is őrzi, amely Opra Szabó István zirci szobrászművész alkotása.
A kápolna mellett lépcső vezet egy elfalazott sziklahasadékhoz, amely elé egy Lourdes-i Mária szobor került. A szájhagyomány szerint e barlang lehetett a remeteség helye.
A kápolna környékét a falu összefogásával állították helyre 1996-ban, ekkor duzzasztották tavacskává a források vizét, s alakították ki a parton a pihenőparkot. A padok háttámlájára az adományozók nevét vésték fel.
A bakonybéli Borostyán-kút (Szent-kút) kápolnájának környéke 2009 óta Veszprém megye hét természeti csodájának egyike."

Wikipédia

Csodaszép helyen jártunk, élveztük a csendet, a jó levegőt, a meleg tavaszt, a színeket, illatokat és egymás társaságát.

Köszönjük Zsuzsának a szervezést.